A jelent�s tudom�nyos eredm�nyeket a vil�gon szinte minden�tt d�jakkal is �rt�kelik. Se szeri, se sz�ma a k�l�nb�z� nemzeti �s nemzetk�zi elismer�seknek. Ezek sor�ban azonban megk�l�nb�ztetett a jelent�s�ge a Nobel d�jnak, melyet Alfred Nobel, d�sgazdag sv�d gy�ros �s f�ltal�l� alap�tott.

Alfred Nobel 1833. okt�ber 21-�n sz�letett Stockholmban. Apja �s fiv�rei az ipar �s a kereskedelem k�l�nb�z� �gaiban tev�kenykedtek, jelent�s szerep�k volt az oroszorsz�gi olajlel�helyek kiakn�z�s�ban. Alfred Nobel kiv�telesen tehets�ges volt, �s t�bb jelent�s tal�lm�ny is fûz�dik nev�hez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "v�letlen�l", de j� megfigyel�s alapj�n fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendk�v�l nagy hat�s� robban�szert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmaz�s�t azonban akad�lyozta vesz�lyess�ge: m�r kis mechanikai hat�sra, �t�sre is robban, ami sok katasztr�f�t okozott. Nobel megfigyelte, hogy a v�letlen�l ki�ml�tt niroglicerint az ott l�v� kovaf�ld f�litta, �s az �gy k�pz�d�, j�l kezelhet� anyag �t�sre nem �rz�keny, teh�t biztons�gosan sz�ll�that�, de gyutaccsal ugyan�gy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot sz�lesk�rûen alkalmazt�k az ipari robbant�sokra, de katonai c�lokra csak eleny�sz� m�rt�kben haszn�lt�k. Nobelt teh�t nem valamif�le lelkifurdal�s, hanem eredend� filantr�pi�ja vezette a vil�gb�ke el�mozd�t�s�nak gondolat�hoz.

Nobel nem n�s�lt meg, �s 1895. november 27-�n kelt v�grendelet�ben eg�sz vagyon�t egy alap�tv�nyra hagyta. A v�grendeletet Nobel maga fogalmazta, az �ltala - enyh�n sz�lva - nem k�l�n�sebben becs�lt jog�szok k�zremûk�d�se n�lk�l. A jogi pontatlans�gok azut�n k�s�bb sok vit�ra adtak alkalmat. A Nobel Alap�tv�ny alapokm�ny�t Stockholmban a Kir�lyi Palot�ban mutatt�k be 1900. j�nius 29-�n. �rdemes ebb�l azokat a r�szeket id�zni, melyeket a Nobel-d�j Bizotts�g mindazoknak megk�ld, akiket javaslatt�telre felk�r.

A Nobel Alap�tv�nyt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-�n kelt v�grendelete alapj�n hozt�k l�tre. A v�grendelet vonatkoz� r�szei a k�vetkez�k:

'H�tramarad� vagyonom eg�sz�t a k�vetkez�k�ppen kell kezelni: a v�grendeleti v�grehajt�im �ltal biztos �rt�kpap�rokba fektetett t�ke eg�sze k�pez egy alapot, amelynek kamatait �vente azok k�z�tt ossz�k ki d�jakk�nt, akik a megel�z� �vben a legnagyobb szolg�latot tett�k az emberis�gnek. A jelzett kamatokat �t egyenl� r�szre kell felosztani, amelyeket azut�n a k�vetkez�k�ppen kell megosztani: egy r�szt annak a szem�lynek, aki a legjelent�sebb felfedez�st tette a fizika ter�let�n; egy r�szt annak a szem�lynek, aki a legjelent�sebb felfedez�st tette a k�mia ter�let�n; egy r�szt annak a szem�lynek, aki a legjelent�sebb felfedez�st tette az �lettan, illetve az orvostudom�ny ter�let�n; egy r�szt annak a szem�lynek, aki az irodalom ter�let�hez a legkiv�l�bb idealisztikus be�ll�totts�g� alkot�ssal j�rult hozz�; egy r�szt pedig annak a szem�lynek, aki a legt�bbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek k�z�tti bar�ts�g �gy��rt, az �lland� hadseregek megsz�ntet�s��rt, illetve cs�kkent�s��rt, a b�kekongresszusok megrendez�s��rt �s el�seg�t�s��rt. A fizikai �s a k�miai d�jakat a Sv�d Tudom�nyos Akad�mia; az �lettani, illetve orvosi d�jakat a stockholmi Karolina Int�zet; az irodalmi d�jat a stockholmi Akad�mia; a b�ke el�mozd�t�s��rt adand� d�jat pedig a Norv�g Stortinget (Parlament) tagjaib�l v�lasztott, �t szem�lyb�l �ll� bizotts�g �t�li oda. Kifejezett k�r�sem, hogy a d�jak oda�t�l�s�nel ne j�tsszon szerepet a jel�ltek nemzeti hovatartoz�sa, hanem egyed�l az, hogy az arra leg�rdemesebb kapja, f�ggetlen�l att�l, hogy skandin�v-e vagy sem.'

A v�grendeletnek azt a kik�t�s�t, hogy az �vi d�jakat olyan eredm�nyek�rt kell oda�t�lni, melyeket "az elm�lt �v folyam�n" �rtek el, �gy kell �rtelmezni, hogy a d�jakkal a v�grendeletben szerepl� ter�leteken el�rt leg�jabb eredm�nyeket kell jutalmazni, kor�bbi munk�kat csak akkor, ha azok jelent�s�ge kor�bban nem der�lt ki.

A d�jak oda�t�l�s�n�l csak nyomtat�sban megjelent munk�k vehet�k figyelembe.

A d�jat k�t egyenl� r�szre felosztva is ki lehet adni, ha mindegyegyik �rdemes az elismer�sre. Ha egy jutalmazni k�v�nt eredm�nyt k�t vagy h�rom szem�ly �rt el, akkor �ket k�z�sen lehet jutalmazni. Semmik�ppen sem lehet azonban t�bb, mint h�rom szem�lyt d�jazni.

Elhunyt szem�ly munk�ja nem d�jazhat�. Ha azonban a d�j nyertese meghal, miel�tt a d�jat megkaphatta volna, a d�j kiadhat�.

A d�jat oda�t�l� test�let minden egyes sv�d tagozat�ra egy "Nobel Bizotts�got" jel�lnek ki, mely h�rom, n�gy vagy �t tagb�l �ll, hogy v�lem�nyt alkossanak a d�jak oda�t�l�s�r�l.

Csak azokat a szem�lyeket lehet a d�jak oda�t�l�sekor figyelembe venni, akikre arra kompetens szem�lyek tettek javaslatot. A d�j ir�nti szem�lyes folyamod�sokat nem szabad m�rlegelni.

Az Alap�tv�ny �nnepi Napj�n, december 10-�n, a v�grendelkez� hal�l�nak �vfordul�j�n, a d�jat oda�t�l� test�letek minden egyes d�jazottnak �tadj�k a d�j �sszeg�nek megfelel� csekket, az oklevelet �s egy, az alap�t� k�pm�s�t �br�zol� �s megfelel� felirattal ell�tott arany�rmet.

A d�jat oda�t�l� test�letek d�nt�se ellen nem lehet kifog�st emelni.

A d�jra vonatkoz� javaslatokat, vizsg�l�d�sokat �s v�lem�nyeket nem szabad nyilv�noss�gra hozni. Abban az esetben, ha a d�jat oda�t�l� test�let hat�rozat�t illet�en v�lem�nyk�l�nbs�gek jelentkezn�nek, akkor ezeket sem szabad a jegyz�k�nyvben r�gz�teni, sem pedig nyilv�noss�gra hozni.

Azonban a d�jat oda�t�l� test�let, minden egyes eset m�rlegel�se alapj�n hozz�f�rhet�v� teheti a hat�rozat kialak�t�s�nak alapj�t k�pez� anyagot t�rt�neti kutat�sok c�lj�ra. Ilyen enged�ly azonban nem adhat� a d�nt�st k�vet� �tven �ven bel�l."

R�szletek a Sv�d Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia Nobel Bizotts�gai �ltal oda�t�lt d�jakkal kapcsolatos speci�lis szab�lyokb�l:

A Nobel Alap�tv�ny Stat�tumainak 7.�-�ban eml�tett kompetenci�t a k�vetkez�k �lvezik:

1. A (Sv�d Kir�lyi) Tudom�nyos Akad�mia sv�d �s k�lf�ldi tagjai;
2. A Fizikai �s K�miai Nobel Bizotts�g tagjai;
3. A Nobel-d�jjal jutalmazottak;
4. A sv�d a d�n, a finn, az izlandi �s a norv�g egyetemek �s mûegyetemek, valamint a Karolina Int�zet fizikai �s k�miai professzorai;
5. A Tudom�nyos Akad�mia �ltal, a megfelel� f�ldrajzi eloszl�s alapj�n kiv�lasztott, legal�bb hat egyetem vonatkoz� tansz�keinek professzorai; �s
6. Az Akad�mia �ltal kiv�lasztott m�s tud�sok, akik m�lt�ak a javaslatt�telre.

Szeptember v�ge el�tt a Nobel Bizotts�g beny�jtja v�lem�ny�t �s javaslatait az Akad�mi�nak a d�jakat illet�en.

Ezt k�vet�en, de legk�s�bb okt�ber v�ge el�tt az Akad�mia megfelel� Oszt�lya megteszi �szrev�teleit �s megjegyz�seit. Amennyiben sz�ks�ges, az illet�kes Oszt�ly az Akad�mia m�s Oszt�lyainak tagjait is koopt�lhatja.

Az Akad�mia v�gleges d�nt�s�t november k�zepe el�tt meghozza.

A Nobel Bizotts�gok �s az Oszt�lyok hat�rozatai, v�lem�nyez�sei a d�jak oda�t�l�s�vel kapcsolatban csak a Nobel Alap�tv�ny Stat�tumainak 10. �-a felt�telei szerint hozhat�k ny�lv�noss�gra.

A Nobel Alap�tv�ny 10. �-a alkalmaz�s�val kapcsolatban figyelembe veend�, hogy �l� szem�lyre vonatkoz� adatok nem hozhat�k nyilv�noss�gra. Ha ilyen ir�ny� k�r�s mer�l fel, akkor azok a k�rd�ses szem�ly beleegyez�se n�lk�l nem szolg�ltathat�k ki."

1968-ban a Sv�d Bank Igazgat�s�ga a bank fenn�ll�s�nak 300. �vfordul�ja alkalm�b�l �gy d�nt�tt, hogy a k�zgazdas�gi tudom�nyok ter�n el�rt nagy jelent�s�gû eredm�nyek elismer�s�re d�jat alap�t, �s ezt a Nobel-d�jak keret�ben hozza l�tre. Hosszas t�rgyal�sok ut�n a Nobel Alap�tv�ny elfogadta ezt a javaslatot. Az els� �zben 1969-ben kioszt�sra ker�lt d�j hivatalos neve: "A Sv�d Bank K�zgazdas�gi Tudom�nyos D�ja Alfred Nobel Eml�k�re". A d�jat a Sv�d Tudom�nyos Akad�mia �t�li oda.

A tulajdonk�ppeni k�rd�s az, hogy mi�rt nem gondolt Nobel a matematika ter�let�n el�rt eredm�nyek elismer�s�re?

A sz�momra hozz�f�rhet� irodalomban semmif�le hiteles adatot nem tal�ltam erre vonatkoz�an. Azonban sz�mos felt�telez�s, mendemonda, tal�lgat�s olvashat� a k�l�nb�z� cikkekben �s visszaeml�kez�sekben.

Sz�n�ssy Barna a Bolyai d�j t�rt�net�t taglal� �rt�kes dolgozat�ban azt �rja, hogy ebben "n�mi szerepe volt a stockholmi egyetem professzor�nak ... G�sta Mittag-Lefflernek. � �s feles�ge ugyanis m�r 1883. janu�r 6-�n �gy v�grendelkezett, hogy djursholmi vill�jukat - nemzetk�zi alap�tv�nyk�nt - a Sv�d Akad�mia rendelkez�s�re bocs�tj�k, els�sorban a skandin�v orsz�gok matematikai kutat�sainak el�seg�t�se c�lj�b�l."

K�rm�n T�dor �n�letrajz�ban sokkal szem�lyesebb �s igencsak kicsinyes okot t�telez fel: "�n szem�lyesen mindig azt gyan�tottam, hogy az�rt elfogult a Nobel-d�j Bizotts�g, mert Nobel nem tudta megbocs�tani a h�zvezet�n�j�nek, hogy egy matematikussal sz�k�tt el t�le". Nobel haragja term�szetesen aligha befoly�solhatta volna a Nobel-d�j Bizotts�got, mely Nobel hal�la ut�n n�h�ny �vvel kezdte meg mûk�d�s�t, de term�szetesen nem adhatott matematikai d�jat, mivel ez nem szerepelt a v�grendeletben. Nobel �letrajz�ban nem tal�lhat� h�zvezet�n�j�nek romantikus sz�k�s�re n�zve semmi adat. Tal�n nem j�runk messze az igazs�gt�l ha �gy v�lj�k, hogy K�rm�n T�dor felt�telez�s�nek az a felh�borod�s volt az alapja, hogy � maga, �s sz�mos m�s, �ltala a d�jra m�lt�nak tal�lt tud�s nem nyerte el ezt az elismer�st.

Hasonl� jellegû, �s nem kev�sb� alaptalan a Manfred von Ardenne k�nyv�ben olvashat�, Debiesse francia professzort�l sz�rmaz� magyar�zat: "Nobelnek volt egy harminc �vvel fiatalabb bar�tn�je, akit egy �zben tête à tête tal�lt egy matematikussal. �ll�t�lag ez k�sztette arra, hogy a Nobel-d�j megalap�t�sakor kihagyja az alap�tv�ny szab�lyzat�b�l a matematik�t." Term�szetesen nem bizonyos, hogy az �letrajzok az aggleg�ny Nobel minden szerelmi �gy�r�l besz�molnak. Ezzel a felt�telez�ssel kapcsolatban azonban �rdemes megeml�teni, hogy Nobelnek val�ban volt egy hosszabb ideig tart�, minden bizonnyal nem csup�n pl�t�i kapcsolata egy n�l�n�l k�zel harminc �vvel fiatalabb b�csi l�nnyal. Sophie Hess egyszer azt k�z�lte vele, hogy gyermeket v�r, a gyermek apja egy magyar katonatiszt, bizonyos Kapiv�ri Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hûtlen bar�tn�j�r�l, �s m�g v�grendelet�ben is megeml�kezett r�la. (Meglep�, hogy nem olvashat� olyan felt�telez�s, hogy Nobel h�bor�elleness�g�ben szerepet j�tszott volna a cs�b�t� katonatiszt volta.)

�gy v�lem, hogy a matematika mell�z�s�nek m�s, �spedig Nobel tudom�nyos szeml�let�ben rejl� oka volt. Nobel nem r�szes�lt semmif�le magasabb oktat�sban. Rendszeres tanulm�nyai, melyeket mag�n�ton folytatott, m�r 16 �ves kor�ban befejez�dtek. Egyetemre nem j�rt, k�miai ismereteit Zinint�l, a kiv�l� orosz szerves k�mikust�l szerezte. Zinin h�vta fel k�s�bb, 1855-ben Nobel�k figyelm�t a nitroglicerinre is. Nobel jellegzetes, m�lt sz�zadbeli zseni�lis feltal�l� volt. Tal�lm�nyai, melyek k�z�l a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit �s a robban� zselatin, anyagismeretet, c�ltudatoss�got, �s term�szetesen intuici�t ig�nyeltek, de nem k�veteltek meg semmif�le magasabb matematikai ismeretet. Val�sz�nû, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladt�k meg a n�gy alapmûveletet, �s biztos, hogy tal�lm�nyainak kidolgoz�sa nem is ig�nyelt t�bbet. A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben a k�miai kutat�munka �ltal�ban, Nobel Alfr�d kutat�sai pedig k�l�n�sen nem t�maszkodtak a matematikai eredm�nyekre. A term�szettudom�nyi kutat�sok term�szet�ben csak Nobel hal�la ut�n k�vetkezett ebben az ir�nyban l�nyeges v�ltoz�s. Ma aligha hagyn� Nobel figyelmen k�v�l a matematika �s a sz�m�t�studom�ny fejl�d�s�nek el�mozd�t�s�t.

Mivel a d�jat a vagyon �vi hozad�ka, illetve a kamatok teszik, a d�j �sszege �vr�l �vre v�ltozik. 1995-ben a d�j �sszege meghaladta az egymilli� doll�rt.
 

Mindegyik d�jazott kap egy kb. 200 g s�ly�, 23 kar�tos aranyb�l k�sz�lt �rmet. (�rdekes, hogy az �rem vastags�ga, �s �gy t�mege is v�ltozhat kiss�. Szent-Gy�rgyi Albert �rm�nek t�mege 206 g.) A h�rom tudom�nyos �s az irodalmi d�jjal egy�tt adom�nyozott �rmet Erik Lindberg, a sz�zadfordul� jelent�s sv�d szobr�sza tervezte. A 64 mm �tm�r�jû �rmek el�lapja azonos: Nobel profilban �br�zolt arc-, illetve mellk�pe. Felirata: A k�p bal oldal�n ALFR./ NOBEL, a k�p jobb oldal�n NAT./MDCCC/XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bev�s�s: E. LINDBERG 1902.
 
 

Az �rmek h�toldala k�l�nb�z�. A fizikai �s a k�miai d�jak eset�ben felh�kb�l kiemelked�, Iziszre eml�keztet�, kez�ben b�s�gszarut tart� n�alak. Egy m�sik, a tudom�ny g�niusz�t jelk�pez� n�alak egy f�tylat emel le az istenn� arc�r�l. A k�rirat id�zet Vergilius Aeneis�b�l: INVENTAS . VITAM . IUVAT . EXCOLUISSE . PER . ARTES. A fizikai �s a k�miai �rmek eset�ben a k�t n�alak mellett balr�l NATURA, jobbr�l SCIENTIA szavak, alul pedig az oda�t�l� test�letre utal� REG . ACAD . SCIENT . SUEC. A h�toldal alj�n k�rtus van, melybe a d�jazott nev�t v�sik.
 

Az �lettani, illetve orvostudom�nyi �rem h�toldal�n ugyancsak k�t n�alak van. Az egyik, a gy�gy�t�s g�niusz�t jelk�pez�, t�rd�n egy k�nyvet tart, egyik karj�val egy szenved� n�alakot karol �t, a m�sik kez�ben pedig egy cs�sz�ben forr�sb�l csorg� vizet fog fel, hogy azzal a szenved�t megitassa. Az �rem alj�n az oda�t�l� test�letre vonatkoz� k�rirat: REG . UNIVERSITAS . MED . CHIR . CAROL .

Az irodalmi �rem eset�ben a h�toldalon egy f�rfi elbûv�lten hallgatja �s jegyzi le a M�zsa �nek�t. A k�rtus k�t oldal�n: ACAD, illetve SUEC .

Ezeket az �rmeket a sv�d Kir�lyi P�nzverde k�sz�ti.
 

A fizikai �s a k�miai  �rem h�toldala	Az �lettani, illetve orvos- tudom�nyi �rem h�toldala	Az irodalmi �rem h�toldala

A b�ked�jjal adom�nyozott �rmet Gustaf Vigeland neves norv�g szobr�sz tervezte, �s a norv�g Kir�lyi P�nzverde k�sz�ti. Az el�lapon Nobel arck�pe, melyet a k�vetkez� k�rirat vesz k�r�l: ALFR . NOBEL . NAT . MDCCCXXXIII . OB . MDCCCXCVI + . A h�toldalon h�rom l�ncot k�pez�, a testv�ris�get jelk�pez� f�rfialak, a k�rirat pedig: PRO . PACE . ET . FRATERNITAE . GENTIUM. Ezen az �rmen nincs k�rtus.

A hetvenes �vek �ta a d�jazottak megv�s�rolhatj�k arany�rm�k bronz m�solat�nak legfeljebb h�rom p�ld�ny�t. A d�jazottak kapnak egy 1,2 cm �tm�r�jû jelv�nyt is, melyen az �rem el�lapja l�that�.

A k�l�nb�z� bizotts�gok tagjai minden �vben kapnak egy aranyozott ez�st�rmet, melynek el�lapja megegyezik az adott Nobel-�rem el�lapj�val, h�toldala pedig az oda�t�l� int�zm�nyre utal. Ezeknek az �rmeknek 2,6 cm az �tm�r�je, a t�mege pedig 13 g. Ha egy bizotts�gi tag t�z �rmet �sszegyûjt�tt, akkor azt becser�lheti egy arany�remre.

A d�nt�sek igazs�goss�ga

A dolog term�szet�b�l k�vetkezik, hogy a d�jak oda�t�l�se nem mindenkor tal�lkozott az illet�kes szakk�r�k teljes egyet�rt�s�vel. Az �nmag�ban is hatalmas eredm�ny, hogy a tudom�nyos �rdemek�rt d�jazottak k�z�tt alig akad olyan, akir�l ne az lenne a szinte egy�ntetû v�lem�ny, hogy r�szolg�lt az elismer�sre. Ez a meg�llap�t�s term�szetesen nem �rv�nyes az irodalmi, �s m�g kev�sb� a b�ke d�jjal jutalmazottakra. Azonban sz�mos olyan term�szettud�st eml�thet�nk, akik munk�ss�gukkal �pp�gy r�szolg�ltak a d�jra, mint a t�nylegesen d�jazottak legjobbjai, �s m�gsem r�szes�ltek abban. Ezt a meg�llap�t�st al�t�masztand�, el�g csak az orosz Mengyelejev, az amerikai Gibbs �s Lewis, a n�met Sommerfeld �s - tal�n legels�sorban - a gyermekb�nul�s r�m�t elt�ntet� amerikai Salk �s Sabin nev�t eml�teni.

A d�jazottak kiv�laszt�s�ban �hatatlanul szerepet j�tszanak szem�lyes szempontok, hiszen m�g a tudom�nyos eredm�nyek jelent�s�g�nek meg�t�l�se sem mentes a szubjekt�v elemekt�l. Az is ny�lv�nval�, hogy minden �vben t�bb olyan szem�ly neve mer�lhet fel joggal, mint ah�nyan a d�jban r�szes�lhetnek. A bizotts�gok term�szetesen sok aj�nl�s k�z�l, �s azok alapj�n v�lasztj�k ki azokat, akik v�lem�ny�k szerint a leg�rdemesebbek az elismer�sre.

Az illet�kes szakk�r�kben meglehet�sen �ltal�nos a v�lem�ny, hogy az 1923-ban az inzulin felfedez�s��rt adom�nyozott d�jat nem m�lt�nyosan �t�lt�k oda. Szerepelnie kellett volna Bestnek, a fiatal orvosnak, akinek kezdem�nyez� szerepe volt a kutat�sokban, �s nem �rdemelte meg a d�jat Macleod, akinek legf�bb �rdeme az volt, hogy nem akad�lyozta a munk�t. Sokan, de els�sorban a mag�t mell�z�ttnek �rz� Fred Hoyle, �gy v�lt�k, hogy a pulz�rok felfedez�s�rt 1974-ben Hewishnek �t�lt d�jat meg kellett volna osztani Jocelyn Bell-lel, aki gondos �szlel�seivel az alapot szolg�ltatta a felfedez�shez. Egyes tudom�nyt�rt�n�szek szerint igazs�gtalan volt egy fiatal kutat�, Fletcher mell�z�se az 1923-ban az elektron elemi t�lt�s�nek meghat�roz�s��rt egyed�l Millikannek oda�t�lt d�jban, mert Fletchernek volt az �tlete az eredm�ny el�r�s�re vezet� m�dszer.

Az 1943. �vi k�miai Nobel-d�jat 1944-ben Otto Hahnnak �t�lt�k oda. Meglehet�sen �ltal�nos a v�lem�ny, hogy Lise Meitnernek �s Fritz Strassmann-nak is r�szes�lnie kellett volna ebben az elismer�sben.

Csak egyetlen esetben der�lt ki, hogy a d�j oda�t�l�s�nek alapj�t k�pez� felfedez�s t�ves volt. Fibiger 1926-ban a r�kot el�id�z� parazit�k felfedez�s��rt kapta meg a d�jat, de az ut�bb elv�gzett vizsg�latok ezt a rendkiv�l jelent�s eredm�nyt nem er�s�tett�k meg.

Mint eml�tett�k, a szab�lyok szerint a javasoltak nevei �s a javaslati indokol�sok, valamint az azokkal kapcsolatos meg�llap�t�sok �tven �vig nem ker�lhetnek nyilv�noss�gra. 1987-ben jelent meg az 1901 �s 1937 k�z�tt kioszt�sra ker�lt fizikai �s k�miai Nobel-d�jakkal kapcsolatos anyag feldolgoz�sa, �gy err�l az id�szakr�l m�r meglehet�sen vil�gos k�pet alkothatunk. (Csak z�r�jelben eml�tj�k meg, hogy - mivel az aj�nl�sok is teljesen bizalmasan kezelend�k - nem lehet komolyan venni azokat a sokszor felbukkan� kijelent�seket, hogy ezt vagy azt a szem�lyt Nobel d�jra javasolt�k.)

Javasoltak �s javasl�k

Az eml�tett k�nyvben t�bl�zatosan �sszefoglalt adatok sok �rdekes �s fontos meg�llap�t�st tesznek lehet�v�. Kider�l ezekb�l az adatokb�l, hogy egyes esetekben egyetlen aj�nl�s is elegend� volt a d�j oda�t�l�s�hez, m�s esetekben pedig �vtizedeken kereszt�l ism�tl�dtek az aj�nl�sok - esetenkint v�gleg - eredm�ny n�lk�l. P�ld�ul Astont 1922-ben, Ureyt pedig 1934-ben jel�lt�k mind a fizikai, mind pedig a k�miai d�jra, az el�bbi a fizikai, az ut�bbi pedig a k�miai d�jat nyomban meg is kapta. Egyetlen javaslat alapj�n �t�lt�k oda 1912-ben a sv�d Dal�nnek, 1918-ban pedig az angol Barkl�nak a fizikai d�jat. Debye-t viszont 1912 �s 1936 k�z�tt 15 �zben jel�lt�k a fizikai �s kilencszer a k�miai d�jra, melyet azut�n 1936-ban el is nyert. Hasonl� volt a helyzet a n�met Nernst eset�ben. �t 1906 �s 1921 k�z�tt nyolcszor javasolt�k a fizikai �s 14-szer a k�miai d�jra, m�g az ut�bbit neki �t�lt�k.

A francia Le Chateliert viszont 1905 �s 1934 k�z�tt egyszer javasolt�k a k�mai �s tizenhatszor a fizikai d�jra, az ugyancsak francia Urbaint 1912 �s 1936 k�z�tt 21-szer, a n�met Sommerfeldet 1917 �s 1937 k�z�tt 1921 kiv�tel�vel minden �vben, �sszesen 20-szor, az amerikai Lewist 1922 �s 1935 k�z�tt 11-szer javasolt�k - eredm�nytelen�l. (Az 1937-et k�vet� esetleges aj�nl�sokat egyel�re nem ismerj�k!)

E�tv�s Lor�ndot h�rom �zben, 1911-ben, 1914-ben �s 1917-ben jel�lt�k. Az els� alkalommal Fr�hlich Izidor, Klupathy Jen� �s K�vesligethy Rad�, m�sod�zben Fr�hlich, Klupathy �s - az akkor m�r val�sz�nûleg n�met �llampolg�r - L�n�rd F�l�p, 1917-ben pedig Fr�hlich �s Klupathy voltak az aj�nl�k.

1938-ig magyar aj�nl� volt m�g a k�mikus Than K�roly, aki Arrheniust javasolta - sikerrel, �s Konek Frigyes, aki egy �zben Curtiust, egy �zben pedig Harriest javasolta - sikertelen�l. (1939-ben Gr�h Gyula aj�nlotta a d�jra Hevesy Gy�rgy�t, aki azut�n azt n�gy �vvel k�s�bb meg is kapta.)

Minden eml�tett aj�nl�ssz�m az �rv�nyes javaslatokra vonatkozik. �rdekes, hogy milyen sok �rv�nytelen aj�nl�st is tettek. Ezek egy r�sze post humus javaslat volt. Meglep� m�don sz�mos �njavaslattal is tal�lkozunk. Ostwald, akit 1909-ben a k�miai d�jjal t�ntettek ki, n�gy �zben (1920, 1921, 1923, 1924) jel�lte �nmag�t a fizikai d�jra.

Visszautas�tott Nobel-d�jak

A Nobel-d�j minden bizonnyal a legv�gyottabb �s legt�bbre �rt�kelt elimer�s. Ez�rt azut�n term�szetes, hogy a visszautas�t�snak k�l�nlegesek az okai. Allvar Gulstrand sv�d fizikus az 1911. �vi fizikai Nobel-d�jat - m�g idej�ben ahhoz, hogy a d�nt�st mev�ltoztass�k - az�rt h�r�totta el, mert egyidejûleg az �lettani d�jra is jel�lt�k a l�t�s fizik�j�val kapcsolatos eredm�nyei�rt. Gullstrand, aki a fizikai d�jakkal foglalkoz� bizotts�g tagjak�nt �rtes�lt az els� d�nt�sr�l, ink�bb az �lettani d�jat v�lasztota.

A n�ci uralom alatt beb�rt�nz�tt Carl von Ossietzky b�ked�jjal val� kit�ntet�se miatt Hitler megtiltotta, hogy n�met �llampolg�rok elfogadj�k a Nobel-d�jat. Ez�rt azt�n az 1938. �s 1939. �vi k�miai d�jakat Richard Kuhn �s Adolf Butenandt, az 1939. �vi fiziol�giai d�jat Richard Domagk csak a h�bor� ut�n vehette �t.

Borisz Pasztern�knak �t�lt�k az 1958. �vi irodalmi Nobel-d�jat, de a szovjet hat�s�gok nyom�s�ra visszautas�totta a kit�ntet�st. 1964-ben Sartre elvi megfontol�sok alapj�n utas�totta vissza az irodalmi Nobel-d�jat.

A magyar, illetve a magyar sz�rmaz�s� Nobel-d�jasok

A n�vsor:
 

A k�zgazdas�gi �rem el�lapj�n ugyancsak Nobel arck�pe l�that�, alatta k�t egym�sba fon�d� b�s�gszaru van. A k�rirat: SVERIGES RIKSBANK TILL ALFRED NOBEL'S MINNE 1968. A h�toldalon k�z�pen egy �t�g� csillag, felette egy nagyobb, k�toldal�n �s alatta pedig egy-egy kisebb korona. A k�rirat: KUNGLIGA VETENSKAPSAKADEMIEN. Ezen az �rmen sincs k�rtus.

O = �lettani ill. orvosi, F = fizikai, K = k�miai, B = b�ke, G = k�zgazdas�gi d�j

Annak meg�t�l�se, hogy ki a magyar, illetve magyar sz�rmaz�s�, nem egyszerû, �s sokszor nem is teljesen egy�rtelmû. A legfontosabb elem - legal�bbis v�lem�nyem szerint - az, hogy valaki milyen m�lyen gy�kerezik a magyar kult�r�ban, �s mennyire tekinti mag�t magyar sz�rmaz�s�nak. B�r a felsoroltak k�z�l a felt�telek nem egyforma m�rt�kben teljes�lnek, �ket - mint l�tni fogjuk - joggal tarthatjuk legal�bbis magyar sz�rmaz�s�aknak. Aligha tekinthetn�nk azonban e kateg�ri�ba sorolhat�nak I.I. Rabit, akit 1944-ben a fizikai, �s Milton Friedmant, akit 1976-ban k�zgazdas�gi Nobel-d�jjal t�ntettek ki, csak az�rt, mert sz�leik a t�rt�nelmi Magyarorsz�gr�l (K�rp�talj�r�l) v�ndoroltak ki az Egyes�lt �llamokba.

L�n�rd F�l�p (Pozsony, 1862. VII. 7. - Messelhausen, 1947. V. 20.)
Pozsonyban j�r gimn�ziumba. Kiv�l� tan�r�val Klatt Virgillel, k�s�bb tudom�nyos k�rd�sekben is egy�ttmûk�d�tt. Egyetemi tanulm�nyait Budapesten, Berlinben �s Heidelbergben v�gezte. R�vid ideig E�tv�s Lor�nd tan�rseg�dje volt, ezt k�vet�en hal�l�ig N�metorsz�gban �lt. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1897-ben v�lasztotta levelez� tagj�v�, ekkor m�g biztosan magyar �llampolg�r volt. 1901 �s 1905 k�z�tt minden �vben javasolt�k a d�jra, melyet 1905-ben �t�lt�k oda a kat�dsug�rz�ssal kapcsolatos munk�i�rt. 1907-ben az Akad�mia tiszteleti tagj�v� v�lasztotta. K�sz�n�level�t "hazafias �dv�zlettel" fejezi be, de ekkor m�r val�sz�nûleg nem magyar �llampolg�r. L�n�rd a sz�zadfordul� �s a sz�zadel� k�ts�gk�v�l egyik legjelent�sebb fizikusa. Sajn�latos, hogy a sz�zad m�sodik �vtized�t�l kezd�d�en egyre er�sebben torzultak n�zetei, �s Starkkal, egy m�sik n�met Nobel-d�jas fizikussal k�s�bb a n�ci ideol�gia t�maszai lettek. Hirdett�k a n�met fizika fels�bbrendûs�g�t a dogmatikus (zsid�) fizik�val szemben. Mindkett�j�k haragja els�sorban Einstein ellen fordult. Ebben val�sz�nûleg szerepet j�tszott az is, hogy Einstein 1922-ben az 1921. �vi Nobel-d�jat a f�nyelektromos hat�s kvantitat�v �rtelmez�s��rt kapta, mag�t a f�nyelektromos hat�st pedig L�n�rd fedezte fel. Starknak is megvolt a szem�lyes oka az Einstein ir�nti haragra: a fotok�mia egyik alapt�rv�ny�t Einstein �s Stark egym�st�l f�ggetlen�l fedezt�k fel, de gyakran csak Einstein-t�rv�nyk�nt eml�tik, val�sz�nûleg az�rt, mert Einstein megfogalmaz�sa pontosabb.
B�rmilyen el�t�l� is lehet v�lem�ny�nk L�n�rd politikai n�zeteir�l, munk�ss�g�nak alapvet� jelent�s�ge, �s a magyar kult�r�val �s tudom�nyoss�ggal val� kapcsolata k�ts�gtelen.
 

N�v	Szakter�let	A d�jaz�s �ve
L�n�rd F�l�p	F	1905
B�r�ny R�bert	O	1914
Zsigmondy Rich�rd	K	1925
Szent-Gy�rgyi Albert	O	1937
Hevesy Gy�rgy	K	1943
B�k�sy Gy�rgy	O	1961
Wigner Jen�	F	1963
G�bor D�nes	F	1971
Wiesel, Elie	B	1986
Polanyi, John C.	K	1986
Ol�h Gy�rgy	K	1994
Hars�nyi J�nos	G	1994

 
 

B�r�ny R�bert (B�cs, 1876. IV. 22. - Uppsala, 1936. IV. 8.) Magyar sz�rmaz�sa k�ts�gtelen, apja v�ndorolt ki Rohoncr�l B�csbe, ma is �lnek rokonai Magyarorsz�gon. A hazai tudom�nyoss�ggal, illetve kult�r�val azonban vajmi csek�ly kapcsolata lehetett. Val�sz�nûleg � k�sz�nhetett a legt�bbet "a vesztibul�ris appar�tus (azaz az egyens�ly-szerv) �lettan�val �s k�rtan�val kapcsolatos munk�i�rt" neki �t�lt 1914-es Nobel-d�jnak, mert az els� vil�gh�bor�ban orosz hadifogs�gba ker�lt, �s onnan, mint Nobel-d�jas, a sv�d korm�ny k�zbenj�r�s�ra szabadult. A h�bor� ut�n B�csbe ment, de nem kapott egyetemi tansz�ket. Ezut�n Sv�dorsz�gban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedr�t.

Szent-Gy�rgyi Albert (Budapest, 1893. IX. 16. - Woods Hole, 1986. X. 22.)
A Budapesti Tudom�nyegyetem Orvostudom�nyi Kar�n 1917-ben nyert orvosdoktori diplom�t. Ezut�n hollandiai, n�metorsz�gi, angliai �s amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban h�vta meg Klebelsberg K�n� kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedr�j�t 1930-ban foglalta el, �s folytatta kor�bban megkezdett kutat�sait a biol�giai oxid�ci�s folyamatok mechanizmus�val �s az �ltala felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelent�s volt annak a felfedez�se, hogy a szegedi z�ldpaprik�ban k�l�nlegesen nagy az aszkorbinsav koncentr�ci�ja. Ez lehet�v� tette, hogy addig elk�pzel�hetetlen�l nagy mennyis�gben �ll�ts�k el�, �s mind biol�giai, mind pedig k�miai szempontb�l sokoldal� k�s�rleteket v�gezzenek vele.

A fiziol�giai �s orvostudom�nyi Nobel-d�jat 1937-ben �t�lt�k neki oda "a biol�giai �g�sfolyamatok, k�l�n�sk�ppen a C-vitamin �s a fum�rsavkatal�zis szerep�nek ter�n tett felfedez�sei�rt". Szent-Gy�rgyit m�r 1934-ben is jel�lt�k, akkor a k�miai Nobel-d�jra, de ez a jel�l�s �rv�nytelen volt, mivel megosztva javasolt�k mellette Haworthnak, Reichsteinnek �s Karrernek. A stat�tumok szerint pedig, mint eml�tett�k, legfeljebb h�romfel� lehet megosztani a d�jat. Haworth �s Karrer megosztva nyert�k el ugyancsak 1937-ben a k�miai, Reichstein pedig 1950-ben a fiziol�giai Nobel-d�jat.

Az MTA levelez� tagj�v� el�sz�r 1931-ben jel�lt�k, de nem kapta meg a sz�ks�ges t�mogat�st. 1935-ben nyerte el a levelez�, majd 1938-ban a rendes tags�got.

M�g szegedi �vei alatt kezdett el az izommozg�s biok�mi�j�val foglalkozni. Ezen a ter�leten a Nobel-d�jjal �rt�kelt munk�j�val egyen�rt�kû eredm�nyeket �rt el.

Elk�telezett humanista polg�r volt. A szovjet-finn h�bor� idej�n Nobel-�rm�t a finneknek aj�nlotta fel. Szerencs�re az �rmet egy gazdag finn kiv�ltotta, �s a Magyar Nemzeti M�zeumnak aj�nd�kozta. A K�llay korm�ny idej�ben titkos diplom�ciai k�ldet�se volt a h�bor�b�l val� kiugr�s el�k�sz�t�s�re. 1944. m�rcius 19-e ut�n ez�rt illegalit�sba vonult. A h�bor� ut�n a budapesti egyetemre nevezt�k ki. A Magyar-Szovjet T�rsas�g els� eln�ke lett. Magyarorsz�gr�l, politikai okok miatt, 1947-ben el�sz�r Sv�jcba, majd az Egyes�lt �llamokba t�vozott. Itt r�kkutat�ssal kezdett el foglalkozni. Ezek a munk�i igen vitatott �rt�k�ek.

Hevesy Gy�rgy (Budapest, 1885. VIII. 1. - Freiburg, 1966. VII. 5.)
Egyetemi tanulm�nyait Budapesten �s t�bb k�lf�ldi egyetemen v�gezte, Freiburgban doktor�lt. Kor�nak legjelent�sebb tud�saival (Lorenz, Haber, Rutherford, Bohr) volt szoros munkakapcsolata. 1918-ban a Budapesti Tudom�nyegyetem tan�r�v� nevezt�k ki, de katedr�j�t�l 1919-ben megfosztott�k. Koppenh�g�ba ment, ahol Costerrel felfedezte a hafniumot. Ezut�n a Freiburgi Egyetem professzora 1933-ig, amikor is visszat�r Bohr int�zet�be. D�nia n�met megsz�ll�sakor Sv�dorsz�gba menek�l. 1924 �s 1936 k�z�tt h�t alkalommal javasolt�k Nobel-d�jra, melyet 1943-ban nyert el "a radioakt�v izot�pok indik�tork�nt val� alkalmaz�s��rt a k�miai kutat�sban". Az MTA 1945-ben tiszteleti tagj�v� v�lasztotta. Sz�mos magyar k�mikussal (Gr�h Gyula, Zechmeister L�szl�, Putnoky L�szl�, R�na Erzs�bet) volt kapcsolatban, �s k�z�lt vel�k t�rsszerz�s�gben dolgozatokat.
 

Zsigmondy Rich�rd (B�cs, 1865. IV. 1. - G�ttingen, 1929. IX. 23.) Sz�lei mindketten magyarok, de neki mag�nak a magyar kult�r�val nem volt kapcsolata. Ezt mutatja az is, hogy amikor az 1925. �vi Nobel-d�jat 1926-ban neki �t�lt�k "a kolloid oldatok heterog�n term�szet�nek magyar�zat��rt, �s a kutat�sai sor�n alkalmazott, a modern kolloidk�mi�ban alapvet� jelent�s�gû m�dszerei�rt" (az ultramikroszk�p felfedez�s�rt), a Term�szettudom�nyi K�zl�ny meg sem eml�kezett az esem�nyr�l.

B�k�sy Gy�rgy (Budapest, 1899. VI. 3. - Honolulu, 1972. VI. 13.) Mind k�z�piskolai, mind egyetemi tanulm�nyait t�bb orsz�gban v�gezte (mint diplomata fia sok orsz�gban t�lt�tt r�videbb-hosszabb id�t), a Budapesti Egyetemen doktor�lt. A Postak�s�rleti �llom�son v�gezte a hall�ssal kapcsolatos alapvet� fontoss�g�, k�l�nlegesen pontos k�s�rleteit, az �ltala kifejlesztett m�dszerekkel. 1939-ben �tvette a K�s�rleti Term�szettani Tansz�k vezet�s�t, de tov�bbra is dolgozott a Postak�s�rleti �llom�son. Az MTA 1939-ben v�lasztotta levelez� tagj�v�. 1946-ban k�lf�ldre t�vozott, el�sz�r Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. �lete utols� szakasz�ban a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az �lettani Nobel-d�jat 1961-ben kapta, l�nyeg�ben m�g Budapesten v�gzett k�s�rletei alapj�n, "a f�l csig�j�ban l�trej�v� inger�letek fizikai mechanizmus�nak felfedez�s��rt".

Wigner Jen� (Budapest, 1902. XI. 17. - Princeton, 1995. I.3.)  A Fasori Gimn�ziumban tett �retts�gi ut�n a berlini Technische Hochschul�n folytatta vegy�szm�rn�ki tanulm�nyait. Itt doktor�lt 1925-ben. R�vid id�re hazat�rt Budapestre, ahol b�rgy�ri vegy�szm�rn�kk�nt dolgozott. Ezut�n n�metorsz�gi egyetemeken, 1930-t�l pedig a princetoni egyetemen mûk�d�tt. Meghat�roz� jelent�s�gû volt a szerepe az atombomba kifejleszt�s�ben. A Nobel-d�jat 1963-ban - Maria Goeppert Mayerrel �s J.H.D. Jensennel megosztva - kapta meg "az atommagok �s az elemi r�szek elm�lete ter�n, k�l�n�sen pedig az alapvet� szimmetriaelvek felfedez�s�vel �s alkalmaz�s�val el�rt eredm�nyei�rt". Az MTA 1988-ban v�lasztotta tiszteleti tagj�v�.

G�bor D�nes (Budapest, 1900. VI. 5.-London, 1979. II. 5.)  Egyetemi tanulm�nyait a BM-en kezdte �s 1924-ben a charlottenburgi Mûszaki Egyetemen fejezte be, �s itt doktor�lt 1927-ben. 1933-ig a Siemens-Halske, 1933 �s 1948 k�z�tt a British Thomson-Houston c�gn�l volt kutat�m�rn�k, 1949-t�l nyugalomba vonul�s�ig a londoni Imperial College professzora volt. R�videbb ideig az Egyes�lt Izz�val is kapcsolatban �llt. Az 1971. �vi Nobel-d�jat "a hologr�fia m�dszer�nek felfedez�s��rt �s fejleszt�s��rt" kapta. Megjegyzend�, hogy a hologr�fia elv�t m�r �vtizedekkel el�bb felfedezte, de a m�dszer gyakorlati megval�s�t�s�t csak a l�zerf�nyforr�sok koherens f�nynyal�bja tette lehet�v�. A m�rn�ki fizika ter�let�n sok m�s alapvet� jelent�s�gû eredm�nyt is el�rt, �s sokat foglalkozott a tudom�ny t�rsadalmi hat�saival. Az MTA 1964-ben v�lasztotta tiszteleti tagj�v�.

Polanyi, John Charles (Berlin, 1930. I. 23.) Pol�nyi Mih�ly �s Kem�ny Magda fia. Egyetemi tanulm�nyait Manchesterben v�gezte, ezt k�vet�en angliai, amerikai �s kanadai egyetemeken dolgozott, 1962 �ta a Toront�i Egyetem professzora. Az 1986. �vi Nobel-d�jat - D.R. Herschbachhal �s Yuan T. Leevel megosztva - "az elemi k�miai folyamatok dinamik�j�val kapcsolatos felfedez�sei�rt" nyerte el.

Wiesel, Elie (M�ramarossziget, 1928. IX. 30.)  K�z�piskol�it mag�n�ton v�gezte, de Debrecenben is vizsg�zott. Csal�dj�b�l egyed�l �lte t�l a deport�l�st. El�sz�r P�rizsban telepedett le, 1963 �ta amerikai �llampolg�r. Sz�lesk�rû irodalmi tev�kenys�get folytatott, az 1986. �vi Nobel b�ked�jat az�rt kapta "mert egyik legfontosabb vez�ralak �s szellemi vezet� volt azokban az id�kben, amikor az er�szak, az elnyom�s �s a fajgyûl�let r�nyomta b�lyeg�t a vil�g arculat�ra".

Ol�h Gy�rgy (Budapest, 1927. V. 29.)  A budapesti Piarista Gimn�ziumban �retts�gizett, a BME-n szerzett vegy�szm�rn�ki oklevelet. Ott is kezdte kutat�i p�ly�j�t Zempl�n G�za munkat�rsak�nt. 1956-ban el�sz�r Kanad�ba, majd az Egyes�lt �llamokba ment, ott el�bb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzorak�nt dolgozott. Szerte�gaz� a munk�ss�ga a modern szerves k�mia ter�let�n. Legfontosabb eredm�nye k�ts�gk�v�l az 1994. �vi Nobel-d�jjal jutalmazott "hozz�j�rul�sa a karbokationok k�mi�j�hoz". Ebb�l a n�h�ny sz�b�l m�g a szakember sz�m�ra sem der�l ki munk�j�nak jelent�s�ge. T�bbet mond, hogy l�nyeg�ben az � munk�i d�nt�tt�k meg a sz�n n�gyvegy�rt�kûs�g�nek dogm�j�t, �s �j utakat nyitottak a sz�nhidrog�nek el��ll�t�s�ra. �lland� a kapcsolata a hazai kutat�kkal. Az MTA 1990-ben v�lasztotta tiszteleti tagj�v�.

Akik r�szolg�ltak volna a d�jra

M�r eml�tett�k a sz�zad n�h�ny kiv�l�s�g�t, akik munk�ss�guk alapj�n r�szolg�ltak a legnagyobb tudom�nyos elismer�sre, de a Nobel-d�jat m�g sem nyert�k el. Ilyen tud�st a magyar sz�rmaz�s�ak k�z�tt is tal�lunk. A teljess�g ig�nye n�lk�l sorolunk fel n�h�ny kiv�telesen jelent�s munk�ss�g� magyar tud�st, akiket - b�r, E�tv�s Lor�nd kiv�tel�vel, eredm�nyeik t�lnyom� r�sz�t k�lf�ld�n �rt�k el - joggal �rezhet�nk haz�nkfi�nak.

E�tv�s Lor�nd (Buda, 1848. VII. 27. - Budapest, 1919. IV. 8.)

A heidelbergi egyetemen v�gezte tanulm�nyait, itt is doktor�lt. 1872-t�l a budapesti egyetemen el�sz�r az elm�leti, majd a k�s�rleti fizika tan�ra volt. A folyad�kok fel�leti fesz�lts�g�vel �s a gravit�ci�val kapcsolatban alapvet� t�rv�nyszerûs�gek felfedez�se fûz�dik nev�hez. Az E�tv�s-inga mind a tudom�nyos kutat�sban, mind pedig a k�olajlel�helyek felder�t�s�ben rendk�v�li szerepet j�tszott. Mint eml�tett�k, a Nobel-d�jra h�rom �vben is felterjesztett�k.

Pol�nyi Mih�ly (Budapest, 1891. III. 11. - Oxford, 1976. II. 22.)

A Trefort utcai Mintagimn�ziumban �retts�gizett, a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori diplom�t, majd a Karlsruhei Egyetemen doktor�lt k�mi�b�l. 1919-ben N�metorsz�gba, onnan 1933-ban Angli�ba ment, a Manchesteri Egyetemen volt a fizikai k�mia, majd 1949 ut�n a filoz�fia professzora. A k�mia h�rom ter�let�n, az adszorpci� elm�let�nek kidolgoz�s�ban, a makromolekul�k r�ntgendiffrakci�s szerkezetvizsg�lat�ban �s a k�miai reakci�k mechanizmus�nak felder�t�s�ben is rendk�v�li jelent�s�gû eredm�nyeket �rt el.

A magyar kult�r�hoz �s a magyar tudom�nyhoz sok sz�llal kapcsol�dott. Berlini int�zet�ben t�bb magyar kutat�, k�zt�k Schay G�za �s Wigner Jen� is dolgozott.

Szil�rd Le� (Budapest, 1898. II. 11. - La Jolla, 1964. V. 30.)

Budapesten, a VI. ker�leti Re�lgimn�ziumban �retts�gizett, egyetemi tanulm�nyait a Budapesti Mûegyetemen v�gezte. A berlini egyetemen doktor�lt. Doktori �rtekez�s�ben az entr�pia �s az inform�ci� kapcsolat�t �rtelmezte. A sz�zad egyik legjelent�sebb �s legsokoldal�bb tud�sa. � fedezte fel a nukle�ris l�ncreakci� lehet�s�g�t, �s kapott szabadalmat az atomreaktorra. Az elemi r�szek gyors�t�s�ra szolg�l� berendez�s elv�t is � fedezte fel. (L�nyeg�ben a ciklotron felfedez�s�rt kapott Nobel-d�jat 1939-ben Lawrence.) Alapvet� eredm�nyeket �rt el a biol�giai folyamatok �rtelmez�se ter�n is. T�bbsz�r jelezte, hogy gondolatainak alakul�s�ban meghat�roz� szerepe volt Az ember trag�di�j�nak. (Mad�ch neve �gy ker�lt be egy, az atombomba kifejleszt�s�vel foglalkoz� k�nyvbe!)

K�rm�n T�dor (Budapest, 1881. V. 11. - Aachen, 1963. V. 7.)

Budapesten, az �desapja, K�rm�n M�r alap�totta Trefort utcai Mintagimn�ziumban �retts�gizett, m�rn�ki oklevelet a Budapesti Mûegyetemen szerzett. El�bb a g�ttingeni egyetemen dolgozott, az aacheni mûegyetemen, majd az Egyes�lt �llamokban, a CalTech-en volt professzor, �s sz�mos �llami �s mag�nmegb�z�s alapj�n is v�gzett kutat�munk�t. Meghat�roz� szerepe volt a modern aerodinamika, a hangsebess�gn�l gyorsabb rep�l�g�pek �s a rak�t�k kifejleszt�s�ben. Els�k�nt kapta meg a legnagyobb amerikai tudom�nyos kit�ntet�st, a National Medal of Science-t. Mint az �n�letrajz�b�l is kider�l, a magyar kult�r�hoz �s irodalomhoz ezernyi sz�llal k�t�d�tt eg�sz �let�ben. E k�nyv�ben egy teljes fejezetet szentel gimn�zium�nak �s a magyar iskolarendszernek. E fejezet c�me az angol kiad�sban is The Minta!

Teller Ede (Budapest, 1908. I. 15.)

A Mintagimn�ziumban �retts�gizett, egyetemi tanulm�nyait N�metorsz�gban v�gezte. T�bb eur�pai �s amerikai egyetemen volt professzor, majd a Lawrence Livermore Kutat�laborat�rium igazgat�ja. T�bb fontos, nev�t is visel� fizikai-k�miai felfedez�s (a BET-egyenletben a T betû r� vonatkozik), Jahn-Teller effektus), valamint az atom- �s a hidrog�nbomba kifejleszt�s�ben j�tszott k�l�nlegesen fontos szerep alapj�n a sz�zad egyik legjelent�sebb tud�sa. A magyar kult�r�val �s tudom�nnyal �lland� a kapcsolata.

A magyar tud�sok kiv�telesen jelent�s munk�ss�g�nak gy�kerei

�hatatlanul mer�l fel a k�rd�s, hogy minek tulajdon�that� egy ilyen kis nemzet fiainak ennyire kiemelked� szerepe az elm�lt �vsz�zad term�szettudom�nyi fejl�d�s�ben. Szil�rd Le� ezt a k�rd�st egy besz�lget�s sor�n azzal �t�tte el, hogy a magyarok tulajdonk�ppen m�s �gitestr�l sz�rmaz�, k�l�nlegesen fejlett civiliz�ci�kb�l ker�ltek a f�ldre. Ez a tr�f�s "magyar�zat", persze a megfelel� ironikus form�ban, t�bb k�nyvben is olvashat�. Kiv�telesen jelent�s alkot�k ilyen nagy ar�ny�nak felbukkan�sa term�szetesen sok t�nyez� eredm�nye, �s teljes egy�rtelmûs�ggel aligha magyar�zhat�. �gy v�lem azonban, hogy a legfontosabb elemek felder�thet�k.

A kiegyez�st k�vet�en Magyarorsz�gon hatalmas gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�s k�vetkezett. Els�sorban E�tv�s J�zsef kezdem�nyez�s�re meg�j�tott�k a magyar iskolarendszert. Jelent�s m�rt�kben K�rm�n M�r tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en, a n�met, angol �s francia k�z�piskol�k legjobb elemeinek �tv�z�s�vel a gimn�ziumok eg�sz sora alakult, ahol a legjobb pedag�giai elvek alapj�n, nagyszerû tan�rok sereg�nek munk�j�val oktattak �s neveltek. Sokszor emlegetik a budapesti Fasori Evang�likus Gimn�ziumot, mint ahol annyi magyar kiv�l�s�g �retts�gizett. An�lk�l, hogy a legcsek�lyebb m�rt�kben is csorb�tani k�v�nn�m e nagyszerû iskola �s R�tz L�szl�, a zseni�lis matematikatan�r �rdemeit, r� kell mutatnom arra, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�gon mintegy sz�z, l�nyeg�ben ilyen sz�nvonal� k�z�piskola mûk�d�tt. A term�szettudom�nyi t�rgyak oktat�s�nak k�l�nlegesen magas sz�nvonal�ban jelent�s szerepet j�tszott az 1841-ben alap�tott �s a kiegyez�st k�vet�en hatalmas fejl�d�snek indult Magyar Term�szettudom�nyi T�rsulat �s annak 1869-ben megind�tott foly�irata, a Term�szettudom�nyi K�zl�ny. A T�rsulat gerinc�t a k�z�piskolai tan�rok alkott�k. A K�zl�nyt a tagok illetm�nyk�ppen kapt�k, �s meg�llap�that�, hogy a dolgozatok jelent�s r�sz�t is k�z�piskolai tan�rok �rt�k. Az is igen fontos k�r�lm�ny, hogy a legkiv�l�bb di�kok sz�m�ra fizikai �s matematikai tanulm�nyi versenyeket alap�tottak. Sz�mos kiv�l� tud�s emlegeti visszaeml�kez�seiben ezeket a tanulm�nyi versenyeket.

A m�r jelzett ipari �s mez�gazdas�gi fejl�d�s ig�nyelte a j�l felk�sz�lt szakembereket. Ezzel kapcsolatban t�r�nk ki arra a megker�lhetetlen k�rd�sre, hogy minek tulajdon�that� a magyar kiv�l�s�gok k�z�tt a zsid� sz�rmaz�s�ak nagy ar�nya. A kiegyez�st k�vet�en t�rt�nt meg a zsid�k emancip�ci�ja. (Az egyenjog�s�got kimond� t�rv�nyt m�r az 1849. �vi orsz�ggyûl�s meghozta, de az a szabads�gharc buk�sa miatt nem ker�lt �rv�nybe.) Ez addig elfojtott hatalmas energi�kat szabad�tott fel, amihez hozz�j�rult a szellemi munk�ss�g hagyom�nyos tisztelete �s megbecs�l�se a zsid�k k�z�tt. A magyar kis- �s k�z�pnemess�g, melynek soraib�l a m�lt sz�zadban a magasabban iskol�zottak nagy h�nyada ker�lt ki, nem els�sorban a term�szettudom�nyok ir�nt �rdekl�d�tt.

Ez�rt, vagy legal�bbis legf�k�nt ez�rt, a megfelel� p�ly�kra (m�rn�k, orvos, matematikus, fizikus, vegy�sz) els�sorban a zsid� �s a n�met sz�rmaz�s�ak ker�ltek, a nemesi r�tegek fiait ink�bb a jogi �s k�zigazgat�si p�ly�k vonzott�k. Az sem elhanyagolhat�, hogy - k�nyszerûs�gb�l - a zsid� sz�rmaz�s�ak k�z�l, aki tehette, a legjobb eur�pai egyetemeken folytatta egyetemi tanulm�nyait.

[Az utols� r�sz olyan fontos k�rd�sk�rt v�zol, amely felt�tlen�l b�vebb, m�lyebb �s r�szletesebb kifejt�st �rdemel a t�rgyhoz tapad� v�lem�nyk�l�nbs�gek �s el��t�letek miatt. A t�m�ra a k�s�bbiekben visszat�r�nk. Szerk.]

---

Felhaszn�lt irodalom

�ltal�nos k�rd�sek

V�szits Ferencn� (szerk.): A Nobel-d�jasok lexikona, Gondolat, Budapest, 1974.

F�ti Mih�ly: Az orvostudom�ny �s az �lettan Nobel-d�jasai (1901-1973), Medicina, Budapest, 1975.

Zuckermann, Harriet: Scientific Elite: Nobel Laureates in the United States, The Free Press, New York, 1977.

Crawford, Elisabeth, Heilbron, J.L., Ullrich Rebecca: The Nobel Population 1901-1937, Office for History of Science and Technology, University of California, Berkeley, 1987.

Sch�ck, H.; Sohlman, R.; �sterling, A.; Liljestrand, G.; Westergren,A.; Siegbahn, M.; Schou, A. �s Stahle, N.K.: Nobel. The man and his prizes. Elsevier, Amsterdam, 1962.

Bergengren, Erik: Alfred Nobel. Nelson and Sons, London, 1962.

Sohlman, Ragnar: The lagacy of Alfred Nobel. The Bodley Head, London, 1983.

von Euler, U.S.: The Nobel Foundation and its Role for Modern Day Science, Die Naturwissenschaften 68, 277 (1981)

A magyar vonatkoz�sok:

Pall� G�bor: A magyar Nobel-d�jasok, Fizikai Szemle

Nagy Ferenc: Magyar sz�rmaz�s� Nobel-d�jas tud�sok, Mûszaki �s Term�szettudom�nyi Egyes�letek Sz�vets�gi Kamar�ja, Budapest, 1995.

McCagg Jr., W.O.: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary, East European Quarterly, Boulder - Columbia University Press, New York,1972.

Az egyes d�jazottak:

Zempl�n Gy�z�: L�n�rd F�l�p, Term�szettudom�nyi K�zl�ny 38, 17 (1906)

Koczk�s Gyula: A 40 �ves ultramikroszk�p, Term�szettudom�nyi K�zl�ny 75, 280 (1943)

Bay Zolt�n, D�nes G�bor, Nagy Ferenc �s Wisinger Istv�n: Szent-Gy�rgyi Albert, Dokumentumok �s riportok, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1989.

Erdey-Gr�z Tibor: Hevesy Gy�rgy, az �j magyar Nobel-d�jas, Term�szettudom�ny 1, 13 (1948)

Pall� G�bor: Hevesy Gy�rgy Magyarorsz�gon, Fizikai Szemle 35, 137 (1985)

Pall� G�bor: Egy Nobel-d�jas felfedez�s anat�mi�ja, Fizikai Szemle 35, 378 (1985)

Pall� G�bor: Budapesti besz�lget�s Wigner Jen�vel, Magyar Tudom�ny 95, (33), 961 (1988)

J�ki L�szl�: Wigner Jen�, Magyar Tudom�ny 102, (40), 341 (1955)

Szigeti Gy�rgy: Az 1971. �vi fizikai Nobel-d�j, Term�szet Vil�ga 103, 119 (1972)

Kov�cs Istv�n: G�bor D�nes. Magyar Tudom�ny 86, (24), 702 (1979)

Lanouette, W.: Genius in the Shadows. A Biography of Leo Szil�rd, The Man Behind the Bomb. The University Chicago Press, Chicago, 1992.

K�rm�n T�dor �s Lee, Edson: �rv�nyek �s rep�l�k, K�rm�n T�dor �lete �s munk�ss�ga, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1994.

Rhodes, Richard: The Making of the Atomic Bomb, Simon & Schuster, New York, 1986.

---

A dolgozat a k�vetkez� k�zlem�nyek felhaszn�l�s�val k�sz�lt:

A D�j �s a Magyarok. Term�szet Vil�ga 126, 531 (1995)

Mi�rt nincs matematikai Nobel-d�j? Term�szet Vil�ga 127, 103 (1996)

A Nobel-d�j �s a magyar Nobel-d�jasok. Debreceni Szemle 4, 1 (1996)

K�sz�netemet fejezem ki Kristina Falleniusnak, a Nobel Alap�tv�ny munkat�rs�nak, a Nobel-d�jjal kapcsolatos �rmekre vonatkoz� �rt�kes k�zl�sei�rt. s

---

Vissza a Te�z�ba

Hars�nyi J�nos (Budapest, 1920. V. 29.)  A Fasori Gimn�ziumban �retts�gizett, gy�gyszer�szi oklevelet a Budapesti Tudom�nyegyetemen szerzett 1942-ben. 1947-ben filoz�fiai doktor�tust nyert. 1950-ben Ausztr�li�ba ment, a Sidneyi Egyetemen k�zgazd�szk�nt v�gzett. K�l�nb�z� amerikai �s ausztr�liai egyetemeken, 1961-t�l nyugd�jaz�s�ig a Berkeleyi Egyetemen dolgozott. Az 1994. �vi k�zgazdas�gi Nobel-d�jat "a nem-kooperativ j�t�kok elm�let�ben az egyens�ly elemz�s ter�n v�gzett �tt�r� munk�ss�g��rt", John Nashsel �s Reinhard Seltennel megosztva kapta.